Sziasztok!

Zeusznak hívnak, 5 hónapos vagyok, és magyar vizsla. Eddig szuper életem volt Szolnokon, de sajnos a gazdáim elköltöznek, nem mehetek velük. Hiába, nem mindenhol bírják az ebeket, pláne nem az olyan jó fejeket, mint amilyen én vagyok. Hát, nem vagyok egy uszkár jellemre, méretre meg pincsi nem vagyok... Így meg kellett válnunk egymástól. Úgy döntöttek hát előző gazdiék, hogy elajándékoznak, s végül is egy fiatal lányhoz kerültem. Elsőre kicsit furcsálltam őt - kedves, de túl komoly, de majd én ellazítom őt -, meg hiányzott a régi gazdám, de mivel nagyon kedvesen közelített, jól összenyaltam a képét viszonzásul. Aztán elvitt sétálni még Szolnokon, végül autóba ültünk... Először nem tudtam, mi történik velem, nem tudtam, hová megyünk. Most Egerben elég jól érzem magam. Frankó a környék, király a szobám és az ágyam is. Bár néha az új gazdi agyára megyek, mert még fiatal vagyok, és nem eléggé szobatiszta... De hát, van ilyen. Sebaj, csak szomorúan kell néznem rá, és nem haragszik rám. A feltörlés meg nem tart sokáig, ennyit igazán megtehet az egyetlen kutyájáért, nemde? Elvégre ő akart engem... Egy kis kellemetlenséget el kell viselnie, nem lehet minden tökéletes, ha már ilyen jóképű vagyok, és egyértelmű, hogy mindenki imád... Egyébként képzeljétek, tök finom kajákat kapok az új gondozómtól, csak egy valami zavar, hogy az ágyba nem enged fel. Pedig én ott szeretnék aludni. És néha fel is mászok, amikor nem lát... Mármint a gazdi ágyáról van szó, nem az enyémről... Mégis mit hittetek?! Az sokkal menőbb, ráadásul tilos is. Imádom a tiltott dolgokat, lehet, hogy ez fajtahiba... Amúgy annyira nem örülök neki, de a gazdi kertbe is próbál beszoktatni. Egy ideig még bírtam, de amikor több órát töltöttem ott, rájöttem, hogy a vizslák élete lehet, mégsem olyan szuper. Most mit csináljak az udvaron, hm? Sokkal érdekesebb a kanapé, de hátha majd megszokom. Gazdi amúgy nagyon rendes, bár mostanában szomorú kicsit, de majd jól megnyalogatom az arcát, és remélem, jobb lesz neki. Még össze kell szoknunk ám. Ja, és van egy nagyon kedves barátja, a szerelme. Na, ő nagyon jó arc velem! Őt tekintem a díszgazdámnak... Kedves srác, és szereti a gazdámat, ezért plusz pontot zsebel be nálam. Remélem, sokat találkozunk még...

Majd mesélek még, most kicsit bóklászom a kertben, ha már muszáj...